N�h�ny jellemz� tulajdons�ga c�mszavakban: kellemes a modora, m�v�szi hajlam�, szellemi be�ll�totts�g�, �les szellem�, filozofikus gondolkod�s�, finom �rz�s�, meggy�z� erej�, hum�nus, h�s�ges, szabad, nyitott, tal�l�kony, �letm�dj�ban f�ggetlen, k�l�nc, �lmodoz�, rajong�, bar�ts�got �pol�.

A V�z�nt�-jegy t�rgyal�s�n�l elker�lhetetlen, hogy eml�t�st tegy�nk - hacsak n�h�ny mondat erej�ig is - egy nem szem�lyes, nem egyedi ter�letr�l. Az asztrol�gia szeml�lete szerint egy nagy vil�gkorszak k�sz�b�n �llunk. A Halak korszaka lez�rult, �s kezd�dik az �j, t�bb mint k�tezer �ves szakasz, a V�z�nt� korszaka. Mindaz a meg�j�t�, a r�git �sszek�t� er�, amit nap mint nem tapasztalunk, a t�megekb�l v�ratlanul, kisz�m�thatatlanul, m�lyr�l felt�r� roppant c�ltudatos energia a V�z�nt�-jelleg nyugtalan, v�ltoztat�st akar�, elnyom�st nem t�r�, szellemi meg�jul�st k�vetel� ig�ny�r�l fakad.

Term�szetesen nem kell minden V�z�nt�-hangs�lyos embernek forradalm�rnak lennie. Ezzel a r�vid kit�r�vel csak azt k�v�ntam �rz�keltetni, hogy az asztrol�gia ma megk�l�nb�ztetett figyelmet szentel a V�z�nt�-jegynek, a V�z�nt�-jellegnek.

Most l�ssuk a V�z�nt�-sz�l�ttek n�h�ny tulajdons�g�t r�szletesebben. Az a fajta ember, aki �nmag�t h�tt�rben k�pes tartani az�rt, hogy �rv�nyes�lhessen az eszme, az elgondol�s, amiben hisz, amit k�pvisel. �ppen ez�rt vitapartner�nek neh�z dolga van, mert nem �rzi a szem�lyes szemben�ll�st, csak hideg, sz�raz t�nyeket �s m�g ink�bb megc�folhatatlan eszm�ket, hiteket, �lmokat, ideol�gi�kat. M�gsem ellens�geket, hanem bar�tokat szerez a V�z�nt� ezzel a modor�val, st�lus�val. Sokaknak impon�l, hogy ezt az embert pillanatnyi dolgokkal, nekiszegezett �rzelmekkel nem lehet kilend�teni �nmag�b�l. Ez a t�nyekhez val� h�v�s viszonya biztos�tja sz�m�ra, hogy der�sen, kicsit flegmatikusan szeml�lje �nmag�t, k�rnyezet�t, �s vigyen v�gig p�rbesz�det, vit�t eg�szen addig a pontig, ahol �tvil�g�tja a t�nyek m�g�tt megh�z�d� �rzelmi gy�kereket.

Azok a V�z�nt� t�pus� emberek, akiknek �letszeml�lete k�zpontj�ban nem �ll valamilyen nagy eszme, ideol�gia, vall�si gondolat, hajlanak a nihilizmus fel�, azonban ezt is igen szimpatikusan val�s�tj�k meg. �letszeml�let�kben az egyenl�s�g eszm�je mindenre vonatkoz�, elfogadott t�nny� v�lik, �let�k j�zan �letszab�lyok ped�ns k�vet�s�vel telik. A neh�zs�geket �nm�rs�klettel, toleranci�val oldj�k meg. Elfogadj�k, vagy eln�zik a m�sik ember m�ss�g�t.

Mindezt der�sen, szellemi f�l�ny�k tudat�ban teszik, ami nem b�nt�, s�t igen gyakori, hogy kicsit fanyar, flegmatikus humoruk kimondottan kellemes �s vonz�. Az ilyen V�z�nt�-hangs�lyos emberben is mindig ott lappang a megv�ltoztat�s lehet�s�ge, de megmarad az elgondol�s szintj�n, �s nem �rez semmi k�nyszer�t� er�t, hogy ez�rt cselekedj�k is valamit.

Az el�bbiekkel f�gg �ssze az is, hogy a V�z�nt�t gyakran kapcsolatba hozz�k a clownnal, a boh�ccal. Ez nem v�letlen. Mert mi is a boh�c legsaj�tosabb tudom�nya? Az, hogy kipelleng�rezve, �l�re �ll�tva a sz�rakoztat�s, a humor elfogadhat� k�nt�s�be �lt�ztetve igen nagy igazs�gokat mond ki, �les vissz�ss�gokra utal, �s nagy emberi gyenges�geket, vissza�l�seket, gonosz hajlamokat leplez le. Ez a k�pess�g lelhet� fel a V�z�nt�ben. �lesen l�tja a vissz�ss�gokat, j�l tudja, mi lenne helyes, m�sokn�l tiszt�ban �rzi, hogy v�ltoztatni kellene, ugyanakkor ereje, energi�ja, kezdem�nyez�k�szs�ge nincs erre, k�r�lm�nyek nem megfelel�ek, nincs partnere hozz�. Ebb�l k�vetkezik, hogy ezt a bels� szellemi f�l�ny�t humorban oldja f�l, fel�ldozva a saj�t komolys�g�t, tudatosan teszi nevets�gess� �nmag�t. Sokszor csak �gy tudja kifejezni szabads�gv�gy�t �s bels� f�ggetlens�gi ig�ny�t, aminek megval�s�t�s�ra nincs lehet�s�ge.

Egyetlen embert�pus sem ig�nyli annyira a civiliz�lt k�rnyezetet, mint a V�z�nt�-sz�l�tt. Ez a hajlama a v�roshoz val� vonz�d�s�ban is megnyilv�nul. Azonban azok is, akik nem v�rosban �lnek, el�bb -ut�bb megteremtik maguknak a civiliz�lt arculatot mutat� k�rnyezetet.

Ha emberekkel ker�l kapcsolatba, ak�r mint pedag�gus, ak�r mint szervez� vagy b�rmilyen foglalkoz�s�, az �letm�d, a szok�sok megv�ltoztat�s�ban, helyes �tra terel�s�ben, sokat seg�thet m�soknak. A technika ir�nt fog�kony V�z�nt�-sz�l�ttek - m�rpedig ilyenek sz�mosan vannak - m�k�d�s�ket, tev�kenys�g�ket �nk�ntelen�l is abba az ir�nyba viszik, ahol valami �jat, jobbat, t�k�letesebbet, az emberis�get szolg�l� dolgot tudnak csin�lni, feltal�lni. A feltal�l� majdnem V�z�nt�-foglalkoz�snak mondhat�. A V�z�nt� embernek sokszor van valamilyen m�v�szet ir�nti hajlama is. Ha a m�v�szet f� hivat�sa lesz, el�szeretettel keresi benne a kultikus, szakr�lis vonatkoz�sokat.