Teke trtnete s tudnivalk a sportrl
A tz bbuval jtszott teke a bowling. Itt a plya hossza 18,3 m, egy sv szlessge 107 cm. Az 1-tõl 10-ig szmozott, mûanyagbl kszlt bbuk magassga 38,1 cm, tmegk 1530-1640 kg. A goly tmrõje 21,6 cm, slya max. 7,25 kg. A golyn ujjtart lyukak vannak a biztosabb golyfogshoz.
A tekesportg versenyszmai: frfi s nõi csapat, frfi s nõi egyes (napi egyni, illetve sszetett, tovbb - jabban - sprint), frfi s nõi pros, ill. vegyes pros.
A tekhez hasonl jtk mr az kori Egyiptomban is ltezett, a legkorbbi leletet 7000 ve egy piramis maradvnyai kztt talltk. A korai kzpkorban vallsi szertartsok rszeknt is emltenek egy tekejtkot. Klnbzõ vltozatait ismertk a kzpkori Angliban, Nmetalfldn, ill. nmet nyelvterleten. Az USA-ban a XIX. szzadban, a jtk kilencbbus vltozatnak betiltsa idejn alaktottk ki a bowlingot (szablyait elsõknt 1895-ben rgztettk).
A Nemzetkzi Bowling Szvetsg (International Bowling Association, IBA) 1925-ben, a Nemzetkzi Bbusportok Szvetsge (Fdration Internationale des Quilleurs, FIQ) 1952-ben alakult, utbbi egysgestette a kilenc- s tzbbus tekejtkok szablyait, s 1953-tl vente, ill. ktvente VB-ket s kontinensversenyeket rendez.
Magyarorszgon mr a kzpkorban ismertek klnbzõ tekejtkokat. Elsõsorban falusi kocsmk mellett ptettek dnglt agyag plykat, ahol kis golyval, eltrõ szm bbura, klnbzõ szablyok szerint gurtottak. A sport-szerû tekzs a 19. sz. vgn alakult ki. 1934-ben ngy budapesti klub letre hvta a Magyar Tekzõk Szvetsgt (MATESZ). Az elsõ csapatbajnoksgot 1936-ban, az elsõ egynit 1938-ban rtk ki.
Az elsõ magyarorszgi bowlingversenyeket a nagyobb budapesti szllodkban az 1980-as vek vgn rendeztk, mg tekeplykon. 1989-ben a MATESZ-en bell ltrejtt a Bowling Szekci, 1996. jliusban pedig a Magyar Bowling Szvetsg (MABOSZ). A MATESZ s a MABOSZ 1996. decemberben Magyar Bbusportok Szvetsge nven egyeslt, de ezen bell mindkt szvetsg megtartotta nllsgt. E szvetsg neve 2003. prilis 14.-e ta hivatalosan Magyar Bowling s Teke Szvetsg. Magyarorszgon 1964-ben (nem hivatalos) EB-t, 1988-ban VB-t rendeztek.
 |